A parlamentális demokrácia működése

A mai témát a tankönyv 195.-198. oldalán találjátok, valamint digitálisan a
 https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_8/lecke_06_042 oldalon.
Mellékelek egy rövid vázlatot, feladat a vázlat a tankönyv és a digitális elérhetőség segítségével tanulni, a digitális feladatokat megoldani.
Házi feladat: munkafüzet: 117. oldal 3,

1,A POLITIKAI PÁRTOK VERSENGÉSE

- a választópolgárok meghatározott időközönként képviselőket választanak.  Ezek lehetnek parlamenti és önkormányzati képviselők.
- pártok képviselőire lehet szavazni.
-választásokon győztes párt alakíthat kormányt.
- Ha a győztes képviselői nincsenek többségben, akkor szövetségre (koalícióra) lép más pártokkal, és együtt kormányoznak.
- parlamenti képviselők fő feladata a törvények alkotása,  jogosultak arra is, hogy ellenőrizzék a kormány tevékenységét.

2,NÉPSZAVAZÁS
- A népszavazás lehetőséget kínál arra, hogy bizonyos kérdéseket közvetlenül az állampolgárok döntsenek el
- Előnye, hogy növeli az ilyen formában feltett kérdések és döntések politikai súlyát
- Hátránya, hogy csak egy-egy ügyre alkalmazható

3, A GYERMEKEK ÉS TANULÓK JOGAI
https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_8/lecke_06_043

- A gyerekeket ugyanazok a jogok illetik meg, mint a felnőtteket. (Kivétel pl. szavazáson részvétel)
- A gyermekek jogainak biztosítása a felnőttek kötelessége.( jogilag 18 éves korig nem cselekvőképesek)
- A gyermekek bántalmazását a törvény tiltja. A jogok mellett kötelességeik is vannak a gyermekeknek.
 A kötelezettségekből a legfontosabb a tankötelezettség, amely 16 éves korig tart.
- A diákjogok szerepe az, hogy az általános emberi jogokat az iskola keretein belül alkalmazhassuk.











Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ünnep és ünneplés az az egyházi évben III.-Évközi idő

A papír